2014. május 4., vasárnap

Prológus

Tizenöt év. Tizenöt évig mintha nem is léteztem volna, és most? Hirtelen felbukkan az életemben egy olyan személy, aki számomra halott, de közben mégis él. Érdekes... Vajon hogyan juthattam az eszébe?
Évekig nem beszélünk, majd előbukkan, amikor már felnövök, és kezdem elfogadni a valóságot, amelyre az igazat megvallva volt tizenöt évem, de még most sem érzem teljesen, hogy megértettem volna. Ez a legnagyobb fájdalom az életemben.
Egy olyan fájdalom, amely talán semmihez sem hasonlítható. Olyan érzés, mintha az egyik felemet elszakították volna tőlem, és itt állok, próbálom tartani magam, de nem megy, túl mély ez a seb.
Egy seb, egy takargatott seb, amely talán most újra kiontja vérét, amely talán az összes többinél jobban fáj, amelynek hege eltűnthetetetlen, amelyet évekig takargattuk, csakhogy megvédjük magunkat a zord igazságtól, amelyre ha ránézünk mindig a múlt fájdalma jut az eszünkbe, és újra elönt az a különös érzés. A seb,amely sosem gyógyul be.
Itt állok tizenkilenc évesen a tehetetlenség mezején, egyedül, magányosan. Senkinek sem kellek. Talán éppen ez vezetett oda, ahol most tartok. Sokszor úgy érzem, hogy számomra már csak az öncsonkítás maradt. Nem látok más utat. Az évekig visszafogott könnyek, a fájdalmak mind eluralkodnak a testemen. Remegni kezdek, majd lerogyok az ágyra. A testemet már nem tudom irányítani. Erőt vesz rajta a sok év szenvedés és megsemmisül.
Hallom a lépteit... vagy csak képzelődöm? Nem, ez a valóság. Hallom ahogy egyre közelebb ér az ajtóhoz, szinte már a lélegzetét is érzem. Vajon miért gondolja azt, hogy elvesztegetett évek után mindent ugyanott kezdhetünk ahol régen? Nem is ugyanott, inkább előről. 
Szól a csengő. Megérkezett. Remegve nyúlok a kilincs felé. Nagy levegőt veszek.
Igen, ő az...

4 megjegyzés:

  1. Hűű. Én most kezdtem el olvasni és nagyon érdekel mi lesz benne! :D tetszik a külseje, könnyen olvasható, tetszik a zene is! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen:) Remélem tetszeni fog:)

      Törlés
  2. Szia, itt a kért kritikád!
    Blog címe:Alone
    Író:Horváth Réka

    Fejléc:Őszintén mondom gyönyörű.Nekem nagyon tetszik.A lány szépen van kivágva, a háttér teljesen passzol, a szövegnek is szép a típusa, tetszik hogy az Alone és a másik is más típussal íródott, és egyáltalán nem olvad bele a háttérbe.Egyedül az a lány fejénél lévő fehérség bántja a szemem, de az lényegtelen, meg a fiú feje körüli keret nem tetszik.
    10/9

    Kinézet:A háttér illik a fejléchez és az egészhez.Egyedül csak az zavar hogy a háttérbe van az a vonal, ahol összeérnek.Mintha kettő lenne egymás mellé rakva, de így jött ki.A lapod színét is eltaláltad, legalább nem fehér.Itt oldalt vannak a modulok, a chat meg mi egyéb, ezeknél csak azt az elválasztó szegélyt hiányolom, ami elválasztaná ezeket a szövegtől.A zenesor nagyon jó, de csak azért mert jó zenéket válogattál össze, amik illenek a sztorihoz.Főleg az első.
    10/9

    Történet:Engem meg fogott.Hébe-hóba szoktam csak olvasni, ha ráérek, remélem ez nem probléma, de szeretem.Szerencsére nem tucatblog, nem sablonos, de ha az lenne akkor is elfogadható.Ehhez majdnem hasonlót olvastam valahol, de az arról szólt hogy a lányt szedték ki az árvaházból, és Louis volt a szerelme.De köze sincs a te sztoridhoz.Nekem tetszik, csak így tovább!
    10/10

    Remélem nem bántottalak meg vele, nem az volt a cél.
    Összesen:30/28

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm!:)
      Dehogy bántottál meg:)

      Törlés